Az Európai Parlament és az Európai Tanács 2006. december 18-án fogadta el a vegyi anyagok regisztrálását, értékelését, engedélyezését és korlátozását szabályozó 1907/2006/EK rendeletet.
A REACH-nek (Registration, Evaluation, Authorisation and restriction of CHemicals) nevezett jogszabály 2007. június 1-jén lépett hatályba, és rendelkezését az EU valamennyi tagállamában közvetlenül kell alkalmazni.
A higany által okozott egészségügyi és környezeti problémákat az Európai Unió határain belül a higanyra vonatkozó közösségi stratégia (Higany Stratégia) hivatott kezelni, melynek első felülvizsgálatára 2010-ben került sor.
Tovább a teljes cikkreA RoHS direktíva az EU-nak az egyes veszélyes anyagok elektromos és elektronikus berendezésekben való alkalmazásának korlátozását célzó irányelve. Az 2002/95/EK irányelv átdolgozásának elfogadására (2011/65/EU) a soros magyar EU elnökség idején került sor.
Tovább a teljes cikkre
Míg a növényvédő szerek használata csökken Európában, addig a biocidok alkalmazása jelentősen nő.
Az EU-ban jelenleg a 98/8/EK irányelv határozza meg a biocidok európai engedélyezését. 2013. szeptember 1-jétől kell alkalmazni a 98/8/EK irányelvet kiváltó, a biocid termékek forgalmazásáról és felhasználásáról szóló 528/2012/EU rendeletet, melynek célja az emberi, állati egészség és a környezet magasabb szintű védelme.
A nemzetközi szerződéseknek - pl. Stockholmi Egyezmény -, illetve az uniós csatlakozásnak köszönhetően, számos veszélyes, az emberi egészségre káros növényvédő szert kivontak a hazai forgalomból.
Magyarországon döntően az 1950-1975 közötti időszakban a növényvédő szer felhasználásban domináltak a POP anyagok, 1969-ben pl. a teljes növényvédő szer felhasználás 72 %-át adták. Hazánk 1968-ban, elsőként a világon tiltotta be számos POP anyag, így az aldrin, dieldrin, HCH és DDT aktív hatóanyagú termékek gyártását, importját és felhasználását. 1991-1992-ben Magyarország további - hazánkban addig sem engedélyezett - POP tartalmú készítmények végleges tilalma mellett döntött.
A termésnövelő anyagok leggyakrabban használt típusai a különféle műtrágyák.
A műtrágyázással járó egyik környezetvédelmi probléma a nem szakszerű használat, ugyanis a talaj csak egy bizonyos műtrágyamennyiséget képes megkötni, raktározni és tápanyagokat a szükséges időpontban a növények számára rendelkezésére bocsátani. Ha a szükségesnél nagyobb mennyiségű műtrágyát juttatunk a talajba, a túlzott mennyiségű tápanyag egy része a talajvízbe juthat. Ebből a szempontból a nitrogéntartalmú műtrágyák jelentik a legnagyobb potenciális veszélyt, mert jól oldódnak, s nitrát formájában a talajvízig jutva annak szennyezését okozhatják. A felszín többlet tápanyagtartalma pedig a lefolyó csapadékvizet szennyezheti, amely végső soron hozzájárul a felszíni vizek eutrofizációjához.
Környezetvédelmi szempontból aggályos lehet emellett a műtrágyák nehézfémtartalma.
A Rotterdami Egyezményt az Európai Unión belül a veszélyes vegyi anyagok kiviteléről és behozataláról szóló 649/2012/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet hajtja végre (egyúttal hatályon kívül helyezte a 689/2008/EK rendeletet). A rendelet magyarországi alkalmazását az egyes veszélyes anyagok és veszélyes készítmények kivitelével, illetve behozatalával összefüggő bejelentési eljárás részletes szabályairól szóló 123/2009. (VI.12.) Korm. rendelet mondja ki.
A Rotterdami Egyezmény alapelve a kiviteli bejelentési eljárás, valamint az előzetes tájékoztatáson alapuló jóváhagyási eljárás.
A talaj kadmiumszennyezésének legfőbb forrása a műtrágya használat. Az Európai Unióban használatos EK műtrágyák kadmium tartalmára nincsen korlátozás. A nem-EK műtrágyák esetében alkalmazandó hazai szabályozás azonban szigorúbb előírásokat tartalmaz a kadmiumkoncentrációt illetően.
Az EK műtrágyák kadmium (és egyéb toxikus elemek) tartalmának korlátozása a jövő feladata.
A vegyi anyagok gyártása és kereskedelme globális szintű, a kapcsolódó veszélyek pedig azonosak az egész világon. Ezért ésszerű és hasznos, ha azonos anyagok vagy keverékek esetén a veszélyek besorolásának jelölése is azonos az egyes országokban.
Az Unióban a 648/2004/EK rendelet szól a mosó- és tisztítószerek forgalomba hozataláról. Ennek módosítása, a 259/2012/EU rendelet korlátozza a mosószerek foszfát- és foszforvegyület tartalmát. Az irányelvet a hazai jogba a mosó- és tisztítószerek forgalomba hozatalának feltételeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 329/2012. (XI.16.) Korm. rendelet ülteti át.