A talaj kadmiumszennyezésének legfőbb forrása a műtrágya használat. Az Európai Unióban használatos EK műtrágyák kadmium tartalmára nincsen korlátozás. A nem-EK műtrágyák esetében alkalmazandó hazai szabályozás azonban szigorúbb előírásokat tartalmaz a kadmiumkoncentrációt illetően.
Az EK műtrágyák kadmium (és egyéb toxikus elemek) tartalmának korlátozása a jövő feladata.
A kadmiumterhelés csökkentéséről először 1988-ban született tanácsi döntés, majd a 793/93/EGK tanácsi rendelet előírta, hogy a tagállamok végezzenek a témában kockázatbecslést. A műtrágyákkal kapcsolatban a Toxikológiai, Ökotoxikológiai és Környezetvédelmi Tudományos Bizottság (Scientific Committee on Toxicity, Ecotoxicity and the Environment) a tagállami eredmények felhasználásával 2002-ben kockázatbecslést készített, 20-40-60 mg Cd/kg foszfor-pentoxid szennyezettségű műtrágyák, 100 éven keresztül történő alkalmazását modellezve. A kockázatbecslés eredményeképpen megállapította, hogy 20 mg Cd/kg foszfor-pentoxid alatti kadmiumkoncentráció esetén – mérsékelt kimosódási és felvételi folyamatokat figyelembe véve - nem valószínű káros hatások megjelenése hosszú távon sem. Megállapították ugyanakkor azt is, hogy a 60 mg Cd/kg foszfor-pentoxid, és az ennél magasabb Cd-koncentráció esetében hosszú távon már egyértelműen kell káros hatásokkal számolni.
Az Európai Bizottság 2007-ben bekérte a tagállamoktól a nemzeti szabályozásukban alkalmazott toxikus elemekre vonatkozó határértékeket, amelyek elemzése alapján a kadmiumon kívül további 5 toxikus elem (As, Cr, Hg, Ni, Pb) határértékének kialakítására tett javaslatot. A Bizottság mind a makro-, mind a mezo- és mikroelemek vonatkozásában terjesztett elő határértékeket, de döntés sajnos sem ezeknek az elemeknek az esetében, sem egy esetleges kadmium határértéket illetően sem született még.
A hazai hatályban lévő rendelet (36/2006. (V. 18.) FVM rendelet a termésnövelő anyagok engedélyezéséről, tárolásáról, forgalmazásáról és felhasználásáról), tartalmazza az egyes műtrágyák kadmiumtartalmának megengedett értékét.
Cd-szennyezés a foszfor műtrágyáknál, vagy a foszfort is tartalmazó összetett műtrágyáknál jellemzőbb. A korábbi hazai mezőgazdasági gyakorlatban, a felhasznált import foszfor műtrágyák túlnyomó része Oroszországból, Ukrajnából és Finnországból érkezett. Ezekben az országokban a geológiai adottságok következtében alacsony kadmium tartalmú foszfátok állnak a gyártók rendelkezésére. Ennek következtében a magyarországi talajok átlagos Cd tartalma a felső 30 cm-es rétegben 0,5 mg/kg talaj alatt van, ezt célszerű ezen az alacsony szinten megőrizni, mivel mezőgazdasági művelés alatt álló talajaink kb. fele erősen savanyú vagy savanyú kategóriába esik. Savanyú talajokon a növények Cd felvétele pedig intenzívebb, így nagyobb a kockázata annak, hogy a táplálékláncba kerülve az ember egészségét is veszélyezteti.
Az uniós és hazai jogszabályok végrehajtásáért a Vidékfejlesztési Minisztérium felelős.