A nagy távolságra jutó, országhatáron átterjedő légszennyezésről szóló Genfi Egyezmény volt az első, környezetvédelmi célokat megfogalmazó környezetvédelmi egyezmény, mely napjainkban is megtartotta vezető szerepét a levegőtisztaság-védelem területén.
Nemcsak a légszennyező anyag kibocsátásokra vonatkozó szigorú korlátozásai, az ezek által elért eredmények teszik kimagaslóvá, hanem az a kiemelkedő tudományos munka is, melynek keretet ad és mely nemcsak az ipari-műszaki terület naprakész ismereteit segíti, hanem vizsgálja az emberi egészségre, ökoszisztémára és épített környezetre gyakorolt káros hatásokat, a hemiszférikus terjedési viszonyokat, a modellezés lehetőségeit, a kibocsátások minél pontosabb meghatározásának, becslésének módszereit is.
A 60-as évek skandináv savas esői nyilvánvalóvá tették nemcsak a légszennyezés okozta környezeti károk jelentős mértékét, de azt is, hogy a légszennyező tevékenységek a forrásuktól több száz, akár több ezer kilométerre is kifejthetik káros hatásaikat. A nagy kéntartalmú fosszilis tüzelőanyagok használata az iparban és a közlekedésben folyamatosan növekedett, országhatárokon átívelő környezetszennyezést okozva. Az erdők, a talaj és a vízi élővilág pusztulása, a szerkezeti anyagok korróziója és az emberi egészség károsodása lépésre kényszerítette az érintett államokat.
Az Egyesült Nemzetek Szövetségének Európai Gazdasági Bizottsága (ENSZ EGB; United Nations Economic Commission for Europe, UNECE) által előkészített, a nagy távolságra jutó, országhatáron átterjedő légszennyezésről szóló (Long-range Transboundary Air Pollution, LRTAP) Genfi Egyezményt 1979. november 13-án Svájcban 34 európai ország - köztük hazánk - képviselői írták alá. Magyarország az Egyezményt 1980. szeptember 22-én ratifikálta. Az Egyezmény Részes Feleinek száma jelenleg 51 (az Amerikai Egyesült Államok és Kanada után az Európai Unió is - külön Félként - csatlakozott az Egyezményhez). Az Egyezményhez kapcsolódó koordináló és titkársági feladatokat Genfben végzik, és itt tartja üléseit a számtalan munkacsoport, valamint a Végrehajtó Testület is.
A Genfi Egyezmény volt az első politikától független, szakmai együttműködést megalapozó nemzetközi környezetvédelmi egyezmény. Az Egyezmény keretében szakmai munkacsoportok, szakértői bizottságok alakultak, együttműködési programok indultak. Az Egyezménynek is köszönhetően Európában és Észak-Amerikában jelentősen csökkent a kén-dioxid és egyéb légszennyező anyagok kibocsátása.
Az Egyezményt ugyanis az elmúlt évtizedekben számos más anyagra és területre is kiterjesztették. Jelenleg 8 Jegyzőkönyv tartalmazza az előírt intézkedéseket és a különböző kibocsátás csökkentési célokat. Ezek közül jelenleg a legfontosabb az Aarhusi POP Jegyzőkönyv, az Aarhusi Nehézfém Jegyzőkönyv és a savasodás, az eutrofizáció és a talajközeli ózon csökkentéséről szóló Göteborgi Jegyzőkönyv, valamint a végrehajtott intézkedések hatásainak megfigyelésére létrehozott EMEP Jegyzőkönyv.
Az Aarhusi POP Jegyzőkönyvet 1998-ban, a dán Aarhusban írták alá a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyezőanyagok (Persistent Organic Pollutants: POP-ok) légköri kibocsátásának csökkentéséről. A Jegyzőkönyv megalkotásának az volt a célja, hogy a közismert, nagy mennyiségben előforduló légszennyező anyagok mellett kiterjessze a Genfi Egyezmény hatályát a sokkal kisebb volumenben kibocsátott, de igen mérgező, nem lebomló POP-ok korlátozására is. A Jegyzőkönyv egyes anyagok, termékek gyártását és felhasználását betiltja, míg más anyagok felhasználását korlátozza. Hazánk a jegyzőkönyvet 1998. december 18-án írta alá és 2004. január 7-én ratifikálta. A Jegyzőkönyv felülvizsgálata azóta esedékessé vált, 2009-ben sor került módosítására. A POP-ok által okozott problémákat elsőként az Aarhusi Jegyzőkönyv volt hivatott kezelni, majd ezt követte és szélesítette ki a Stockholmi Egyezmény.
Az ugyancsak 1998-ban elfogadott Aarhusi Nehézfém Jegyzőkönyv feladata a nehézfémek légköri emissziójának korlátozása, a kadmium, az ólom és a higany ipari forrásokból, technológiai folyamatokból, hulladékok égetéséből és a közlekedésből származó kibocsátásának csökkentése. Magyarország a Jegyzőkönyvet 1998. december 18-á írta alá és 2005. április 19-én ratifikálta. Az Aarhusi Nehézfém Jegyzőkönyv felülvizsgálata jelenleg is zajlik.
Az 1999-es Göteborgi Jegyzőkönyv komplex módon próbálja kezelni a hagyományos légszennyező gázok (kén-dioxid és nitrogén-oxidok) mellett a másodlagos, illetve egyéb szennyezők által okozott környezeti károsodásokat. A korábban hozott intézkedések ellenére ugyanis továbbra is problémát jelentetett a savasodás, az eutrofizáció és a talajközeli ózon szennyezettség. A Göteborgi Jegyzőkönyv, idén májusban elfogadott módosítását követően, a korábbiaknál szigorúbb kibocsátás csökkentési célokat tartalmaz kén-dioxidra, nitrogén oxidokra, illékony szerves vegyületekre (Volatile Organic Compounds), ammóniára és kisméretű részecskére (PM2,5 - particulate matter, finomszemcsés anyag, 2,5 mikrométernél kisebb mérettartományban) is. A Jegyzőkönyv kiterjed a korom szennyezés vizsgálatára és korlátozására, valamint a technikai fejlődéshez igazodó kibocsátási határértékeket ír elő a különböző technológiák esetében. A Jegyzőkönyvet hazánk 1999. december 1-jén írta alá és 2006. november 13-án ratifikálta.
A „levegőszennyező anyagok nagy távolságra való eljutásának megfigyelésére és értékelésére szolgáló európai együttműködési program”, az ún. EMEP (European Monitoring and Evaluation Programme) Jegyzőkönyv keretében valósul meg. E program hivatott az emisszió csökkentési programok haladását mérni. A program keretében Európa területén mintegy 100 mérőállomásból álló rendszert alakítottak ki, amelyben egységes módszer szerint mérik a légszennyező anyagok (kén-dioxid, nitrogén-dioxid, ózon, ammónia, szén-dioxid, salétromsav gőz, nehézfémek, PM, stb.) koncentrációját és ülepedését, valamint a csapadékvíz kémiai összetételét. Az eredmények alapján megállapítják, hogy hol van szükség további emisszió csökkentésre. Hazánkban a Kecskemét közelében található mérőállomás szolgáltat adatot az EMEP rendszerbe. Magyarország a Jegyzőkönyvet 1985. március 27-én írta alá és május 8-án ratifikálta.
A Genfi Egyezményből adódó feladatok megjelennek a közösségi és a hazai jogban is. Az Egyezmény hazai végrehajtásáért a Földművelésügyi Minisztérium felelős.