Az Aarhusi POP Jegyzőkönyv kezelte elsőként a perzisztens, azaz a lebomlásnak ellenálló szerves szennyezőanyagok (POP-ok) problémáját. További megoldást a Stockholmi Egyezmény létrehozása jelentett, melynek a rendszeresen felülvizsgált mellékletei tartalmazzák a kivezetésre és korlátozásra szánt POP anyagok listáját.
A POP-ok (persistent organic pollutants – perzisztens szerves szennyezők) olyan szerves vegyületek, melyek a természetben akár évtizedekig is kimutathatók, mivel különböző mértékig ellenállnak a fotolitikus, biológiai és kémiai lebomlásnak. Felezési idejük a légkörben két napnál, a vizekben két hónapnál, a talajban hat hónapnál hosszabb. Több fajtájuk halogénezett, vízben kevésbé, zsírban jól oldódó anyag, ami elősegíti zsírszövetekben való felhalmozódásukat. Ezen anyagok a légköri folyamatok során nagy távolságra szállítódhatnak, mielőtt ülepednek. Sok közülük rákkeltő hatású. Hagyományosan ide sorolnak egyes klórozott növényvédő szereket, ipari segédanyagokat és az égés során keletkező erősen mérgező szennyezőket.
Az 1979-ben aláírt Genfi Egyezmény részeként létrehozott Aarhusi POP Jegyzőkönyvet 1998-ban, a dániai Aarhusban írták alá a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyezőanyagok légköri kibocsátásának csökkentéséről. A Jegyzőkönyv megalkotásának az volt a célja, hogy a közismert, nagy mennyiségben előforduló légszennyező anyagok mellett kiterjessze a Genfi Egyezmény hatályát a sokkal kisebb volumenben kibocsátott, de igen mérgező, nem lebomló anyagok (POP-ok) korlátozására is. A Jegyzőkönyv egyes anyagok, termékek gyártását és felhasználását betiltja, míg más anyagok felhasználását korlátozza.
Az 1998-ban született Aarhusi POP Jegyzőkönyv 2003-ban lépett hatályba. A Jegyzőkönyv végrehajtását könnyítette, hogy a 2001. május 22-én, Stockholmban elfogadásra került a Stockholmi Egyezmény, mely 2004. május 17-én lépett hatályba. Az Egyezmény nem csupán a légszennyezéssel, hanem minden környezeti elembe történő POP kibocsátással foglalkozik.
A Stockholmi Egyezményt Magyarország 2001-ben írta alá, majd 2008. március 14-én ratifikálta. Az Egyezmény végrehajtása a Vidékfejlesztési Minisztérium feladata. A Stockholmi Egyezmény célja a POP-ok kivonása, gyártásuk és kereskedelmük korlátozása és a nem szándékos kibocsátásaik csökkentése az emberi egészség és a környezet megóvása érdekében az elővigyázatossági alapelv figyelembevételével. Az Egyezmény az egyes anyagokat és anyagcsoportokat az egyes mellékleteiben sorolja fel, a szerint, hogy a cél a végleges kiküszöbölés („A” melléklet), a gyártás és forgalmazás korlátozása („B” melléklet), illetve a nem kívánatos kibocsátás csökkentése („C „ melléklet).
A Stockholmi Egyezményt Magyarországon a 2008. évi V. törvény (a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokról szóló Stockholmi Egyezmény kihirdetéséről) ültette a hazai jogba. A törvény 2008. június 12-én lépett hatályba.
A felsorolt két nemzetközi dokumentum ratifikációjának előkészítése céljából hazánknak intézkedési tervet kellett összeállítani, amit a tematikai és időbeni átfedések miatt összevontan készített elő. Ehhez Magyarország a GEF-től (Global Environment Facility), illetve annak egyik végrehajtó intézményétől, az UNIDO-tól mintegy 450.000 USD támogatást kapott. A 2009-ben elkészült a hazai POP Nemzeti Intézkedési Terv (NIT), mely elsősorban a Stockholmi Egyezmény végrehajtására szolgál, egyidejűleg azonban kielégíti az Aarhusi POP Jegyzőkönyv és a 850/2004/EK POP rendelet követelményeit is.
A Stockholmi Egyezmény végrehajtását az Európai Unió államainak részéről közösségi jogszabály biztosítja – az Európai Parlament és a Tanács 850/2004/EK rendelete (2004. április 29.) a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokról és a 79/117/EGK irányelv módosításáról. A rendelet egyes előírásai szigorúbbak mind a Jegyzőkönyv, mind az Egyezmény rendelkezéseinél.
Az Egyezmény döntéshozó szervezete, a Részes Felek Konferenciája (COP) kétévente ülésezik. Az Egyezmény Titkársága Genfben székel. Új POP anyagra vonatkozó javaslatot a POP Áttekintő Bizottsághoz (POP Review Committee, POP RC), a tudományos koordinációért felelős szervhez nyújthatják be a Felek, a javasolt POP anyag valamelyik mellékletbe történő felvételéről pedig a COP dönt. A magyar EU elnökség idejére esett (2011. április 25-29. Genf, Svájc) az Egyezmény döntéshozatali fórumának számító Részes Felek ötödik Konferenciája (COP-5). A COP-6 ülés az ún. EXCOPs-2 ülésszakhoz és a Bázeli, valamint Rotterdami Egyezmények COP üléseihez kapcsoltan került 2013. április 30. és május 2. között Genfben megtartásra.
Jelenleg folyamatban van a hazai második Nemzeti Intézkedési Terv elkészítése.
