A Bázeli Egyezmény alapvető célja a veszélyes hulladékok képződésének, veszélyességének és szállításának csökkentése, a képződés helyén történő környezetkímélő kezelés elősegítése, különös tekintettel a fejlődő országok érdekeire. A Részes Felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy megfelelő szempontok érvényesítése mellett a veszélyes és egyéb hulladékok keletkezési mennyiségét a lehető legminimálisabbra csökkentik, továbbá, hogy az országhatáron túlra szállítani kívánt hulladékmennyiség a lehető legkisebb legyen. Fontos, hogy a hulladék kezelésére, ártalmatlanítására szolgáló létesítmények lehetőség szerint az adott állam területén álljanak rendelkezésre. Az Egyezmény hangsúlyozza, hogy a veszélyes hulladékok kezelése, ártalmatlanítása során az emberi egészség és a környezet védelmét szem előtt kell tartani.
A környezetvédelmi szabályok szigorodásával, a fejlettebb országokban egyre nehezebbé és költségesebbé vált a veszélyes hulladékok szabályos kezelése. Ezért kialakult az a sajnálatos tendencia, hogy a hulladékok megfelelő kezelése helyett a veszélyes hulladékokat gyakran a fejlettebb országokból a szegényebb, fejlődő országokba szállítják. A rossz gyakorlat kezelése érdekében az UNEP (az ENSZ Környezetvédelmi Programja) keretében 1989-ben aláírták a veszélyes hulladékok országhatárokat átlépő szállításának ellenőrzéséről és ártalmatlanításáról szóló Bázeli Egyezményt, mely 1992. május 5-én lépett hatályba. Az Egyezmény egységes ellenőrzési rendszert vezet be a veszélyes hulladékok nemzetközi szállítására.
Az Egyezményhez csatlakozó, illetve azt ratifikáló Részes Felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy a lehető legminimálisabbra csökkentik - a megfelelő szempontok érvényesítése mellett - a veszélyes és egyéb hulladékok (pl. háztartási hulladék) keletkezési mennyiségét, továbbá, hogy az országhatáron túlra szállítani kívánt hulladékmennyiség a lehető legkisebb legyen. Fontos, hogy a hulladék kezelésére, ártalmatlanítására szolgáló létesítmények lehetőség szerint az adott állam területén álljanak rendelkezésre. Az Egyezmény hangsúlyozza, hogy a veszélyes hulladékok kezelése, ártalmatlanítása során szem előtt kell tartani az emberi egészség és környezet védelmét.
Az Egyezmény tiltja a hulladék export-importját az Egyezmény Részes Felei és az Egyezményben részt nem vevő államok között. Ez alól kivételt képeznek azok a hulladékok, melyeket más nemzetközi egyezmény szabályoz, mint például a radioaktív hulladékok. Az Egyezmény meghatározza továbbá az országhatárokat átlépő hulladék és veszélyes hulladék szállítása, ártalmatlanítása során bekövetkezett balesetekre vonatkozó tájékoztatási kötelezettséget is.
Az Európai Unió a 93/98/EGK határozattal jóváhagyta a veszélyes hulladékok országhatárokat átlépő szállításának és ártalmatlanításának ellenőrzéséről szóló Bázeli Egyezményt, így az EU 1994. május 7-én az Egyezmény teljes jogú részese lett. Az Egyezményt Magyarország 1989. március 22-én írta alá, hazánkban 1996. július 12-én lépett hatályba. Az Egyezmény célkitűzéseinek teljesítését több hazai jogszabály biztosítja. Az általános jogi keretet a 101/1996 (VII. 12.) Kormányrendelet adja, illetve annak módosítása, a a 240/2005. (X. 27.) Kormányrendelet. Kiegészítő uniós jogszabály az Európai Parlament és a Tanács 1013/2006/EK rendelete a hulladékszállításról.
Az Egyezmény végrehajtásáért, a nemzetközi tárgyalásokon a hazai álláspont képviseletéért a Vidékfejlesztési Minisztérium felelős.
Az Egyezmény szerinti illetékes hatóság az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség (OKTVF). A nemzetközi hulladékszállítással kapcsolatos ügyintézésről további információ az OKTVF oldalán érhető el.
1998-ban hazánk is ratifikálta az Egyezményt kiegészítő úgynevezett Bázeli Tilalmat. A Bázeli Tilalom megtiltja a fejlett, főként OECD országokból a hulladékok fejlődő országokba való szállítását, a tiltás kiterjed az újrahasznosítandó hulladékok kereskedelmére is. A Bázeli Tilalom 1997-ben az EU-jog részévé vált, és valamennyi tagállamra nézve kötelező. A Bázeli Tilalmat és az Egyezmény további fejlődését, valamint az azt beépítő uniós rendeletet az országhatárt átlépő hulladékszállításról szóló 180/2007. (VII. 3.) Kormányrendelet tartalmazza.
A soros magyar EU elnökséget követően, 2011. október 17-21. között Kolumbiában, Cartagénában rendezték meg az Egyezmény döntéshozó fórumának, a Részes Felek Konferenciájának 10. ülését (COP-10). A COP üléseire általában kétévente kerül sor, soron következő ülése (COP-11) 2013. május 3-6. között Genfben került megrendezésre, az EXCOPs-2 ülésszakhoz, valamint a Stockholmi és Rotterdami Egyezmények COP üléseihez kapcsoltan.
