2017. augusztus 16-án emelkedett jogerőre a higanyról szóló Minamata Egyezmény, melyet Magyarország az első országok között ratifikált.
2017. augusztus 16-án lépett hatályba a higanyról szóló nemzetközi Minamata Egyezmény. Az egyezmény neve a Japán Kyushu szigetén található Minamata városban 1956-ban bekövetkezett tömeges higanymérgezésnek állít emléket. A város vegyi üzemének szennyvízével jelentős mennyiségű metilhigany került a környezetbe, mely az emberi szervezetbe jutva a történelemben addig példátlan tünetű megbetegedéseket okozott lokális szinten. Az orvostudomány az eset óta „Minamata-kórként” említi ezt a súlyos, az idegrendszert támadó betegséget.
A minamatai szennyezés óta a higany, mint jelentős környezeti és közegészségügyi veszélyt hordozó kémia eleme különös figyelmet kap a nemzetközi környezetvédelemben. Egyik első fontos mérföldkő, hogy az ENSZ Környezetvédelmi Programjának (UNEP) Kormányzó Tanácsa 2003-ban hívta fel a tagállamok figyelmét a higany okozta globális környezeti és egészségügyi problémákra és hangsúlyozta a közös fellépés fontosságát. Ennek eredménye az eddig példátlan módon egy bizonyos kémiai elem felhasználását, kereskedelmét és bányászatát szabályozó egyezmény hatályba lépése.
Hazánkkal együtt eddig 74 ország ratifikálta az egyezményt és 182 ország helyezte letétbe aláírását az ENSZ New York-i székházában. A magyar Országgyűlés 2017. május 18-án a 2016. évi CLII. törvény felhatalmazása nyomán ratifikálta az egyezményt az Európai Unióval és több EU tagállammal egy időben.
Az első részes felek konferenciájára (Conference of the Parties) 2017. szeptember 24-29 között kerül sor Genfben, ahol a részes felek megfigyelő országok részvételével megvitatják az egyezmény operatív és költségvetéssel kapcsolatos kérdéseit a két év múlva esedékes következő részes felek konferenciájáig tartó időszakra.
