A nemzetközi szerződéseknek - pl. Stockholmi Egyezmény -, illetve az uniós csatlakozásnak köszönhetően, számos veszélyes, az emberi egészségre káros növényvédő szert kivontak a hazai forgalomból.
Magyarországon döntően az 1950-1975 közötti időszakban a növényvédő szer felhasználásban domináltak a POP anyagok, 1969-ben pl. a teljes növényvédő szer felhasználás 72 %-át adták. Hazánk 1968-ban, elsőként a világon tiltotta be számos POP anyag, így az aldrin, dieldrin, HCH és DDT aktív hatóanyagú termékek gyártását, importját és felhasználását. 1991-1992-ben Magyarország további - hazánkban addig sem engedélyezett - POP tartalmú készítmények végleges tilalma mellett döntött.
Magyarországon a XX. század elejétől folyamatosan növekvő peszticid-használat az 1960-as, 1970-es években tetőzött, majd egy csökkenés után 2000. óta Magyarországon újra növekszik a mezőgazdaságban felhasznált növényvédő szerek mennyisége. Az emberi egészségre és a környezetre kockázatot jelentő anyagok engedélyezéséről a növényvédő szerek forgalomba hozataláról szóló, 2009-ben elfogadott 1107/2009/EK uniós rendelet egyfelől tartalmaz kizárási előírásokat, hogy mely anyagokat nem lehet engedélyezni, illetve egy másik kritériumrendszert, hogy mely anyagokat szükséges minél előbb helyettesíteni.
Az EU területét a szabályozás három, az egyes zónákon belül hasonló mezőgazdasági, növény-egészségügyi és környezeti-éghajlati adottságokat feltételező zónára (északi, középső és déli) osztja fel. Az egyes zónákba tartozó tagállamoknak kölcsönösen el kell ismerniük a valamelyikük területén engedélyezett növényvédő szereket. A rendelet kimondja, hogy az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (European Food Safety Authority, EFSA) kockázatértékelést végez, míg az Európai Bizottságnak kockázatkezelési szerepe van, és meghozza a növényvédőszer-hatóanyagra vonatkozó végső döntést. Az EFSA indoklással ellátott véleményt ad az egyes hatóanyagokról. A 1107/2009/EK rendelet kimondja, hogy támogatni kell a nem állatokon végzett kísérleti módszerek és az egyéb kockázatértékelési stratégiák alkalmazását, annak érdekében, hogy minimálisra csökkenjen a rendelet céljaira végzett állatkísérletek száma, valamint csak végszükség esetén lehet gerinces állatokon vizsgálatokat végezni.
A csomagolásról és csomagolási hulladékokról szóló 94/62/EK irányelv, melyet a 94/2002. (V. 5.) Kormányrendelet vett át a hazai jogba, négy nehézfém esetén ad meg határértéket növényvédő szerekre. Higany, ólom, kadmium és króm(VI) összességére állapít meg egy 100 ppm megengedhető maximális értéket. A növényvédő szerek címkézésének alapja a 1999/45/EK irányelvnek az osztályozási, csomagolási és címkézési követelményei.
A nemzetközi megállapodások (Stockholmi Egyezmény) alapján hazánknak kötelezettsége volt a lejárt szavatosságú, visszavont engedélyű, nem azonosítható szerekben levő POP hatóanyagok ártalmatlanítása.
A 2003-tól 2008-ig tartó I. Országos Hulladékgazdálkodási Terv (OHT-I) alapján a CSEBER Kht.-t (Csomagolóeszköz Begyűjtési Rendszer Kht.) bízták meg a növényvédő szerrel szennyezett csomagoló anyagok, göngyölegek visszagyűjtésének és ártalmatlanításának koordinálásával. Szintén az OHT mondta ki, hogy a régről maradt, gyakran POP tartalmú növényvédő szer hulladék begyűjtés és az ártalmatlanítás állami szerepvállalással oldható meg. A tulajdonosok sokszor nem azonosíthatók, illetve nem érdekeltek a beazonosításban. Az egyik legfontosabb feladat ezért a növényvédő szer hulladék készletek felmérése volt.
A Növény– és Talajvédelmi Központi Szolgálat (NTKSZ, jelenleg NÉBIH: Nemzei Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal) 2003-as felmérése szerint Magyarországon a növényvédő szer hulladékok (növényvédő szerek és maradékkal szennyezett csomagoló anyagok) mennyisége körülbelül 314 tonna, míg a növényvédő szer csomagolóeszköz-hulladék mennyisége közel 600 tonna volt.
A KvVM és az ÁNTSZ országos begyűjtő akcióinak eredményeképpen az országosan feltárt, nagy valószínűséggel POP tartalmú növényvédő szer hulladék mennyisége a 2004-es 315 tonnáról 2007-re 200 tonnára csökkent, melynek végleges felszámolása a jövőben várható.
A növényvédelemre vonatkozó hazai és uniós jogszabályok a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NEBIH) honlapján érhetők el. Az uniós és hazai jogszabályok végrehajtásáért a Vidékfejlesztési Minisztérium felelős.
